Osztalékot fizető részvények a BÉT-en


2018.11.09.

A Budapesti Értéktőzsdére bejegyzett vállalatok részvényeit osztalék szempontjából 2 csoportba oszthatjuk. Az osztalékot fizető és az osztalékot nem fizető részvények csoportjára. A 2017-es év során elért eredmények alapján a 2018-ban osztalékot fizető részvények közé 14 darab értékpapír került be. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg nem elkülönített 41 db vállalati részvénynek 34,1%-a fizetett valamekkora osztalékot. Ezek bármelyikét megvásárolhatja a Random Capital rendszerén keresztül. Tájékozódjon termékeinkről.


Fontos megjegyezni, hogy a BÉT-en lévő osztalékot fizető részvénytársaságok az amerikai vállalatokkal ellentétben évente egy alkalommal fizetnek osztalékot és nem negyedévente. Ha az előbb említett tényt hátránynak tekintjük, akkor a magyar osztalékrészvények előnyét, az adózást is meg kell említenünk. Az Európai Gazdasági Tér tagállamaiban az osztalék felvétele és az árfolyamnyereség után fizetett adó mértéke megegyezik. Ez a személyi jövedelemadó, melynek mértéke 15%. Az USA-ban osztalék felvétele után a 15%-os szja mellett egy 14%-os egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell. TBSZ-en vagy NYESZ számlán való kereskedés esetén az osztalékadó mértékét is jelentősen csökkenthetjük, vagy akár 0 forintot is fizethetünk, ha nem vesszük le számlánkról a pénzt a számla nyitását követő 5 éven belül.

Az magas osztalékhozamot fizető részvények mögött általában érett fázisban lévő vállalatok állnak melyeknek bevételei és nyereségtermelő képessége nem mutat nagy kilengéseket, így viszonylag könnyen és nagy valószínűséggel lehet következtetni a következő osztalék mértékére. Ezek a vállalatok legtöbbször nem kecsegtetnek túl nagy árfolyamnyereséggel mivel a megtermelt profitot osztalék formájában kifizetik és nem további növekedésre használják.

Az osztalék mértékére az igazagatóság tesz javaslatot, amit később a közgyűlés megszavazhat. A Budapesti Értéktőzsdén ez a folyamat az év második negyedévében szokott lezajlani. Tehát április és június között érdemes figyelni, hogy milyen mértékű osztalékra tesz javaslatot a szóban forgó társaság igazgatósága.


De mi alapján döntsük el, hogy az osztalék mértéke jónak számít-e? 

Alapvetően 3 szempontot érdemes figyelembe venni az osztalék vizsgálatánál:

•    Az osztalék nagysága és annak változása: Az osztalék mértékét viszonyítsuk a megtermelt profithoz, a profitot pedig a cég piaci értékéhez. A befektetők általában hevesebben reagálnak az osztalék csökkentésére, mint annak emelésére. Ezért fontos, hogy a vállalatok olyan mértékű osztalékot fizessenek ki, amit hosszú távon képesek lesznek fenntartani.
•    Osztalékhozam mértéke: Ekkor azt vizsgáljuk, hogy az egy részvényre jutó osztalék mértéke hány százalékát teszi ki a részvény értékének. Ha a vállalat piaci értékéhez képest magas a nyereség, és annak meghatározó részét a vállalat ki is fizeti, az azt jelenti, hogy a részvény osztalékhozama is magas lesz. 
•    Hozamkörnyezet: 2018 végéhez közeledve kijelenthető, hogy világszerte emelkedik a hozamkörnyezet Amerikával az élen. A magyar piacon osztalékot fizető részvények osztalékhozama 1,5% és 10% között mozogtak. Abban az esetben, ha az 5 éves állampapír hozamok, amik a legkisebb kockázatot hordozzák magukban 5-6% magasságába emelkednek könnyen elképzelhető, hogy a befektetők a kockázatosabb részvények helyett a „kockázatmentes” állampapírokat veszik majd inkább. 


2018-ban 2%-nál nagyobb osztalékhozamot fizető részvények osztalékainak alakulása

BÉT oszatélok fizető részvények


2%-nál nagyobb osztalékhozamot fizető részvények 2018 április 16-i záróárral számolva 

Magyar referenciahozamok 2018.11.06-án.

Az osztalék nagyságára tett igazgatósági javaslat után gyakran tapasztalható árfolyam emelkedés, ami beárazza az osztalék mértékét. Ilyenkor jó vételi lehetőség adódik a befektetők számára. Ha ilyenkor vásárolunk, dönthetünk, hogy árfolyam nyereséget realizálunk, vagy eltesszük az osztalékot és kockáztatunk remélve, hogy a részvény értéke visszaáll majd az osztalékfizetés előtti szintre. Ez azonban kockázatos, mivel miután eltelik az utolsó osztalékszelvénnyel forgó nap az osztalék értéke kiárazódik a papírból. A kockázatvállalás azonban a tőkepiac törvényszerű velejárója.

Osztalékot fizető részvények a BÉT-en

MEGOSZTÁS

Ha érdekesnek találtad cikkünket, oszd meg másokkal is, hogy ők se maradjanak le!

AJÁNLOTT CIKKEINK


Tartós befektetési számla adózása

Amennyiben szeretnénk a tőzsdén megkeresett nyereségünk után minél kevesebb adót fizetni, úgy a legajánlottabb egy TBSZ vagy NYESZ számla nyitása. A NYESZ számla azonban akkor éri meg a legjobban, ha az arra beutalt és azon megkeresett összeget, csak 10 év után vesszük ki. Ezért is lehet a befektetők számára jóval hasznosabb a TBSZ nyitása. 

2019.08.15.

Részvény elméleti árfolyam számítás

Mikor részvényt veszünk, azt annak a reményében tesszük, hogy a papír később többet fog érni. Ez eddig egy egyszerű feladat. Ami ezt nehezíti, az az, hogy miből állapítjuk meg a jövőbeni árfolyamot.

2019.06.06.

Automatizált tőzsdei kereskedés

Hihetetlen ütemben fejlődnek az algoritmikus kereskedési rendszerek világszerte. Mára szinte nincs olyan kereskedő aki ne hallott volna a piacokon kereskedő gépekről, vagy ne találkozott volna eggyel.

2019.05.31.

Amerikai részvények vásárlása

Az amerikai és a magyar részvények vásárlása a legtöbb szempontból azonos. Azonban vannak különbségek is, melyeket jó lehet tudni, ha amerikai részvényeket szeretnénk venni. Ezeket gyűjtöttük össze.

2019.03.07.